Kutyákról

Ezt a blogot most találtam, egy nagyon szerencsés véletlennek köszönhetően. Elképesztően érdekes, a kutyák etológiájáról, vagyis a viselkedésükről, ennek evolúciójáról, okairól, az ezekkel kapcsolatos kutatásokról, felfedezésekről szól.

Minden olyan kezdeményezést nagyon szeretek, ami arról szól, hogy ismerjük meg a minket körülvevő világot – beleértve a természeti-gazdasági környezetünket, a különböző embereket (ha olyanok, mint mi, azért, ha másmilyenek, azért), és a velünk élő állatokat is. A kommunikáció akkor sem könnyű, ha hasonló szociokulturális közegből származó embernek szeretnénk üzenetet átadni, bőven akadnak félreértések, hiába beszélünk egy nyelvet, hasonló a testbeszédünk. Az állatokkal való párbeszédnek pedig egészen másképp kell nekiállnunk; máshogy kell kódolnunk a mi, és dekódolnunk az ő mondanivalójukat. Ebben segít ez a blog – és talán az elfogadásban is. Ha már azt el tudjuk fogadni, hogy a kutya nem ember, és akármilyen okos, akkor sem fog emberként gondolkodni vagy viselkedni, akkor szerintem jó úton haladunk afelé, hogy a sajátunktól eltérő kultúrákat és szokásokat is elfogadjuk. Ne ítélkezzünk, ne próbáljuk megváltoztatni, csak örüljünk neki, csodálkozzunk rá, és  ismerjük meg a hátterét.

Korondi Péter BME/ MTA SZTAKI
Korondi Péter BME/ MTA SZTAKI

Lazán kapcsolódik csak ide, egy néhány éves BME-kutatás, amivel sajnos nem tudom, mi lett, de pótolni fogom ezt a hiányosságomat, szóval, íme a cikk. Arról szól, hogy etológusok segítségével fejlesztettek egy kutyarobotot a mérnök kutatók, az ember-robot kapcsolat modellezése, javítása céljából. Nagyon érdekes téma, érdemes elolvasni az egész cikket, nekem megváltoztatta a viszonyomat a számítógépemmel és más gépekkel is. (Ez valószínűleg most furán hangzott, de azonnal megmagyarázom.) Nem arról van ugyanis szó, hogy szeressük a gépeinket (ami egyébként egy nagyon kedves gondolat), hanem hogy fogadjuk el, hogy a gép nem gondolkozik, ő egy feladatot old meg, és ha ugyanazt a parancsot ugyanúgy adjuk meg, ugyanazt fogja csinálni, nem tudja kitalálni, mit is szeretnénk valójában.

“(…) az emberek egymással szemben jellemtől függően többé-kevésbé toleránsak, míg ha egy számítógép hibázik (például olyat szeretnénk, amit nem tud végrehajtani), akkor annak nem nézzük el, mert a számítógépnek tökéletesnek kell lennie. “Ha megkérdezzük például egy barátunkat, hogy ő mit hallott, milyen idő lesz holnap, és végül nem lesz igaza, akkor nem szakítjuk meg vele a barátságot azért, mert nem úgy alakult, ahogy ő mondta. A robotoknál is az a fontos, hogy ezeket a problémákat áthidalják, mert ma erre nincsen megoldás. A kutya ebből a szempontból is különleges, mert élőlény, de nem ember, viszont hibázik, mégis toleráljuk neki. Ha a robotokat át tudnánk tenni ugyanebbe a kategóriába, akkor azonnal megváltozna a hozzájuk fűződő viszonyunk” – mondta Miklósi.”

Annyira szuper, hogy vannak emberek, akik ezekkel a dolgokkal foglalkoznak.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.