Fenntarthatóság ősszel és az elektromos autók

Munkás volt a nyár, és az ősz is elég zsúfoltan indult, következésképpen a blog némileg háttérbe szorult. Szeretem a nyarat, de az elmúlt évek tapasztalatai alapján a legjobb dolog a világon őszi erdőn-mezőn sétálni – kutyával. Nyáron kevesebbet megyünk ki a hőség miatt – az eb bírná, a gazdi a puding, – amikor viszont kicsit lejjebb esik a hőmérséklet, bepótolom az elmaradt kilométereket.

fenntarthato cafeblog festett bogre

 Másrészt ősszel megint előkerülnek a szöszmötölős projektek – ma reggel fejeztem be a második bögre-festésemet, és most kezdek csak belejönni! És a múlt héten már a sütőt is bekapcsoltam. Kicsit ilyenkor bélelek – a fizikai és a lelkivilágomat is. 

És lassan a tágabb környezetemnek is el kell kezdenie becsomagolni magát, mert két héten belül – ha minden jól megy – a rutinpályán kívül is fogom gyakorolni az autóvezetést. Ez egy nagyon érdekes és szórakoztató epizód most; fura úgy tanulni valamit, hogy nem stresszelem agyon magam, sem a teljesítmény, sem a határidő miatt. Természetesen szeretnék majd saját autót is, bár ez inkább a távlati célok között szerepel (annál is inkább, mert jövő szeptembertől további felsőfokú tanulmányokat tervezek, ami nagyjából ugyanannyiba kerül majd, mint egy használt kisautó). Azért persze nézelődni nézelődök, és kicsit utána jártam az elektromos autók kínálatának. Azon kívül, hogy egyik szuperebb, mint a másik, és csodálatosan el is tudom képzelni magam bennük, hiszen nagyjából arra tervezték őket, amire én is használni szeretném – városi mindennapos közlekedésre – azért kicsit riasztó még az áruk. Azt hiszem, a Citroen C-Zérojáról írták valahol, hogy ez az elérhető árú kisautó kategória, alig több, mint 8 millió forint. (Ez nem azt jelenti, hogy elzárkóznék tőle, például szívesen elfogadnék egyet, és sűrűn írnék róla a blogomban, ha esetleg a hazai forgalmazó gondolkodna ilyen marketing megjelenésben.) Szerintem vicces látvány lenne az is, ahogy a második emeletről lelógatott hosszabbítón keresztül tölteném – de tényleg szívesen bevállalnám. 

 És persze, ahogy az lenni szokott, ha elkezdek valami iránt érdeklődni, érdekesebbnél érdekesebb cikkeket találok. Például arról, hogy a reggeli csúcsforgalom szempontjából óriási különbséget jelentene nemcsak az, hogy ezek az autók nem bocsátanak ki CO2-t, de hogy nagyon-nagyon csendesek is. Képzeljék el a hétköznap reggeleket – csendben. Hogy a város közepén is lehetne hallani a madarakat. Vagy egyszerűen csak a gondolatainkat. S aztán képzeljék el, hogy ennek a csendnek van hátulütője is, mert kicsit figyelmetlenebb reggeli énünk simán leléphet egy hangtalanul suhanó elektromos autó elé – azokról a látássérültekről, akik kizárólag a hangok alapján tájékozódnak,  nem is beszélve. Ezért 2019-ig minden elektromos és hibrid autóba hanggenerátort kell beépíteni. (Ebben én mondjuk remek lehetőségeket látok, de nyilván lesz némi megkötés, hogy autómotor jellegű zajokat kell generálni.)

 A másik nagyon érdekes cikk pedig arról szólt, hogy Magyarországon milyen javaslatok merültek fel a villanyautók elterjedésének segítésére. Ilyen javaslatok például útdíj és parkolási díj kedvezmények bevezetése, illetve a buszsáv használata. Nem tudom elképzelni, hogy valaki csak ezek miatt az előnyök miatt döntsön elektromos autó vásárlása mellett, de azért persze minden intézkedés, ami valamelyest a fenntartható alternatívák felé terelgeti az embereket, számít. Jól hangzik az is, hogy az állami szféra gépkocsiparkját is “optimalizálják” majd elektromos autókkal. Nem akarom más országokkal összehasonlítani Magyarországot; mindenkinek megvan a maga története, erőforrásai és célkitűzései. Ezért nem a magyar gyakorlattal szemben, hanem kiegészítésként: Németország az utóbbi kb. húsz évben nagyon komoly energiatakarékos, illetve inkább kőolaj-takarékos változásokat vezetett be. Ha nem elsőként, akkor az elsők között alkalmazta például az üzemanyag-adót. Aztán ott vannak a hatalmas szélturbina-mezői az Északi-tengeren, és komoly napenergia hálózatot is kiépített (két évvel ezelőtt egy júliusi napon rekordmennyiséget, az ország villamosenergia igényének 40%-át sikerült napenergiával előállítani). Németországban hagyománya van annak, hogy állami támogatások vehetők igénybe a környezetvédelmi beruházásokra, nemcsak a lakások energiatakarékossá tételével kapcsolatban, hanem az elektromos autók vásárlásakor is. Korábban olvastam valahol erről, ezt a cikket most nem találom, viszont találtam helyette másikat: úgy tűnik, hogy Németországban egyre kisebb a különbség a hagyományos benzin-üzemű és az elektromos autók vételára között. Az a cél, hogy 2020-ra egymillió elektromos autó fusson a német utakon, s ezt különböző eszközökkel, például a kutatás-fejlesztés támogatásával is igyekszik elősegíteni a kormány (tehát: a K+F költségeket nem a vételárból kell visszanyernie a gyártónak, így lehet olcsóbb a késztermék, s ha alacsonyabb az ár, valószínűleg nagyobb lesz a kereslet).

És akkor egy ugyancsak német, ugyancsak autózási szokásokról szóló reklám, így a végére. Avagy elektromos, vagy nem, a legjobb mégis az lenne, ha nem egyesével ülnénk az autóinkban. (200 ember autóban… autó nélkül… a villamoson… kerékpáron.)

11850505_10154045261257971_5802712458096195595_o

Itt találtam: http://on.fb.me/1FFewja

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.