Egy kis update – hol tartok a fenntarthatóságban

Nagyon hiszek abban, hogy életmódot váltani nem egyik napról a másikra kell, hanem egymás után “kicserélve” a régi szokásokat. Az évek során folyamatosan tértem át a környezetbarát tisztítószerekre (folyékonyszappantól az öblítőn át a takarítószerekig), majd az újrahasznosított mosogatószivacsra. Néhány hete már szemezek a luffaszivaccsal és a kókuszhéjjal – állítólag ezekkel nagyon klasszul lehet mosogatni, és teljesen természetes anyagokról van szó, így ha elhasználódnak, kevésbé terhelik a környezetet.

Nagyon sokáig rágódtam azon, hogy váltsak-e intimkehelyre – aztán végül besokalltam. Bántott, hogy egy-egy menstruációm alatt mennyi szemetet termelek, miközben létezik környezetkímélőbb megoldás, úgyhogy beadtam a derekam, és rendeltem egyet. Mostmár nagyon szeretem, de az első néhány hónapban sokat szenvedtem vele, mert folyton szivárgott. Nagyon frusztrált, hiszen az internet az intimkehely dicséretével volt tele, és senki nem írt arról, hogy “hónapokig tartott, mire rájöttem a trükkjére”. Különös módon mégsem azon törtem a fejem, hogy hagyni kéne a csudába az egészet, inkább másik típus vásárlásán gondolkodtam – mert ebből is van elég sok változat. Aztán persze csak találtam egy cikket, amiben megtaláltam a hiányzó lépést, és onnantól kezdve teljes a harmónia. (Mivel mindig találok magamnak aggódni valót, az új témám a “honnan fogom tudni, hogy újat kell vennem?” lett. #mindigvanvalami)

A hónap elején pedig vásároltam újrahasznosítható zsákokat zöldség és gyümölcs vásárláshoz. Nem voltam boldog a nejlonzacskózástól, de nem akartam konfliktust az áruházi eladókkal emiatt – és tulajdonképpen újra tudtam hasznosítani őket kutyakaki-zacsiként.
Egyébként a legelső alkalommal elbénáztam, és otthon hagytam a zsákocskákat, azóta viszont mindig nálam vannak, ha vásárolni megyek. Egy kicsit tudatosabban kell megterveznem a heti bevásárlást, nem szaladhatok be csak úgy a boltba, de valójában ez igen csekély ár, ha közben egy kicsit tisztábbá válik a környezet. Ennél a váltásnál is sokáig rágódtam – szeretettem volna korrekten, felelősen viselkedni, de ugyanígy szerettem volna betartani a játékszabályokat az áruházban is, ahol vásárolok. Szerencsére ők maguk kezdték forgalmazni ezeket a zsákokat, nekem ez volt az utolsó lökés, amelyre szükségem volt. Nagyon különös volt azt is megélni, hogy múlt héten elfogytak az otthoni zacsik, és Ella kutyával néztünk egymásra, hogy na most akkor mi lesz…? Még nem tudom. Egyelőre rárabolok a szüleim készletére, illetve, ha olyan a “termék”, papírzsebkendővel is össze tudom szedni.

S még egyet váltottam, a papírcetlis bevásárló listáról telefonos listám lett. Nem tudom, hogy van-e jelentősége, valószínűleg egészen minimális, haszna viszont rengeteg. To-do formátumot használok, így ha valamit beteszek a kosaramba, és lepöttyintem a listáról, akkor nem törlődik, csak teljesítetté válik – és a legközelebbi vásárlás előtt vissza tudom tenni, nem kell bepötyögnöm újra. Egyébként nagyon oda kell figyelnem, hogy mindent felírjak, amit vásárolni szeretnék – a listát követve szélsebesen végig tudok menni a bolton, 10-15 perc alatt általában mindent összeszedek, és már fizetek is. Viszont ha valami nem volt a listámon, az szinte biztosan nem jut eszembe. Ugyanígy nem hatnak rám az akciók sem. Ó, és kosár, mindig kosár, ez is segít abban, hogy ne álljak neki impulzusvásárolni, illetve a szatyrom űrtartalma is nagyjából kosárnyi.

Néhány nap múlva már 400 napja lesz annak, hogy mindennap meditálok. Még mindig nagyon szeretem, és még mindig nagyon érdekes, ahogyan letisztulnak a dolgok. Nemrég olvastam valahol, hogy “Ne azért meditálj, hogy jobb ember legyél”, és csak mostanában kezdem megérteni, hogy nemcsak, hogy nem leszek sohasem tökéletesen kiegyensúlyozott, és türelmes, és egy áldott jó lélek, de ráadásul teljesen rendben vagyok úgy, ha időnként veszekszem, megsértődöm, sőt, bunkó is vagyok. Egyrészt azért, mert ez vagyok én, másrészt, ami azt illeti, akivel veszekszem, akire megsértődöm, és akinek teszek valami bunkó megjegyzést, az tökéletesen képes rá, hogy ezt – túlélje.

Illusztráció

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.