Évtervezés – csak, ha jólesik

Év végén volt egy olyan különös érzésem, hogy bárhová nézek, évtervezőket látok. Évtervező videók, évtervező workshopok, összefoglaló és célkitűző posztok.

Ami engem illet, szerintem nagyon fontos, hogy legyenek céljaink, és az is fontos, hogy tisztázzuk magunkban, mikor és mit kell tennünk azért, hogy elérjük őket. Fontos, hogy pontosan megfogalmazott, mérhető céljaink legyenek, hogy egészen biztosan észrevegyük, amikor teljesítjük őket. Mert egy beteljesített cél, na, az szárnyakat ad. Hogy merjünk újabb célokat kitűzni, merjünk belevágni olyan dolgokba, amelyektől egy kicsit gyorsabban dobog a szívünk, és csillogni kezd a szemünk – akkor is, ha egyébként túl nagynak vagy túl elérhetetlennek tűnnek.

De… nekem nem mindig jutnak eszembe újévkor jó célok. A saját tapasztalatom az, hogy ha ilyenkor “kell” terveket készítenem, tök jópofa dolgokat írok fel, de általában semmi olyasmit, ami tényleg megmozgat, amitől bizseregni kezdek tetőtől talpig, és alig várom, hogy napról napra tegyek érte.

Egyébként a saját tapasztalatom az is, hogy nem is kell egyszerre túl sok cél, mert akkor csak a stressz van, hogy hova kapjak. Idén párhuzamosan legfeljebb 3 projekttel fogok dolgozni. Annak a három projektnek viszont – éppen ezért – sok időt és energiát tudok majd adni. Az egyik rögtön a vállalkozásom, ami önmagában egy nagy falat. A másik kettőre is van ötletem – ezekkel kapcsolatban még le kell tisztáznom magamban, hogy hová akarok eljutni velük. Ezek tehát a munka-célok.

Mert vannak az élet-célok is, és ez a kategória azért is különleges, mert ezzel kapcsolatban hajlamos vagyok bepánikolni: úristen, úgy fogok meghalni, hogy nem vittem semmire. És hogy olyan rengeteg dolog van, amit szeretnék csinálni. S addig-addig stresszelem magam ide-oda kapkodva, míg végül nem csinálok semmit, azon kívül, hogy kifárasztom magam.

Az egyik legfontosabb dolog, amit tavaly megértettem, hogy elképesztően sokat ártok magamnak azzal, ha folyton kritizálom önmagam. Valójában hatványozom a szorongásaimat, amikor szorongok miattuk. Az ember azt gondolná, hogy ez azért egy alapvető felismerés, és sokszor, rengetegszer szóba került már barátokkal-családtagokkal-pszichológussal is, hogy túl szigorú vagyok önmagamhoz. Szóval tudtam, csak nem sejtettem éreztem. (Nem tudom egyébként, hogy ez csak én vagyok, vagy másnak is vannak ilyen dolgai, hogy valaminek többször is szembe kell jönnie, mire valóban leesik a tantusz.) És amikor végre megértettem, meglepően könnyű volt eldöntenem, hogy akkor ezt többet nem csinálom. Nem fogom többet rosszul érezni magam amiatt, mert nem vagyok tökéletes, sőt pláne, a múltban elkövetett hibáim miatt sem. És itt most nem arról van szó, hogy innentől kezdve ne törekednék arra, hogy fejlődjek, hogy bármilyen értelemben jobb legyek, és ne is kérjek soha bocsánatot. Nem. Itt arról van szó, hogy ne érezzem magam rosszul. Az önmarcangoló, bénító gondolatok leállításáról van szó.

Szóval ennyit az önstresszelésről. S ha már a negatívat kidobjuk, a felszabaduló helyet töltsük meg pozitívval. Amióta egyszer olvastam valahol, hogy a boldogság tulajdonképpen “olyan élet, amelyben csupa örömteli dolgot csinálunk” odafigyelek rá, hogy mi okoz nekem örömet, és hogy ezeket a dolgokat tényleg csináljam. Menjek el a filmklubba. Fessek. Olvassak. Sétáljak a kutyussal. Találkozzam a barátaimmal. Hasznos, ha minél több dologról tudjuk, hogy szeretjük, mert akkor nemcsak boldog, de változatos is lesz az életünk. Aztán érdemes megnézni, hogy amit nem szeretünk, azzal mi a gond, és mit tehetünk annak érdekében, hogy megszeressük. Lesz, amit mindig is utálni fogunk (mondanám, hogy pl. rukkola, de az az igazság, hogy ha csak itt-ott van a salátában, akkor egész jól elvagyok vele). De lehet, hogy valamit teljesen téves információk alapján utálunk.

Szerintem jópofa dolog még az a fajta intention setting, (nem olvasok elég New Age cikket magyarul, nem tudom, hogy mondjuk ezt, de azonnal megmagyarázom, mit jelent), szóval az a fajta önhangolás is, amikor mondjuk valaki reggel azt mondja, hogy OK, mára az a célom, hogy türelmes leszek. Vagy hatékony leszek. Vagy kreatív leszek. Vagy barátságos leszek. Nem ismerem a dolog pszichológiai hátterét, de önmagamon azt vettem észre, hogy ha reggel erre szánok nagyjából 30 másodpercet, akkor ha beüt a krach, ez eszembe fog jutni. Szóval ha jön egy nehézség, egy fennakadás, akkor nem áll neki az agyam keresgélni, hogy most akkor hogy reagáljunk, hanem beugrik, hogy na így. (Neee forgassa a szemét senki, aki még nem próbálta.)

Azt hiszem, végső soron, amit én hozok magammal az elmúlt évtizedből erre a következőre, az a tudatosság. És ez (mármint a tudatosság) néha sokkal egyszerűbben hangzik, mint amilyen megvalósítani. Lásd az önmarcangolós példámat. Néha hiába tudok dolgokat, nem tudom megváltoztatni őket – máskor meg simán megy a dolog. Néha a változás beindításához elég egy kis diszkomfort, máskor elviselhetetlenné kell válnia a körülményeknek. És vannak célok, amelyeknek a kitűzésekor alapos tervezésre van szükség, másokat meg egyik pillanatról a másikra, spontán veszünk fel a listára. Ó, és persze olyan is van, hogy egy cél úgy kerül le a listáról, hogy nem valósult meg – ez sem tragédia.

Ha mégis évet terveznék (végül is, még csak január másodika van, nem maradtam le semmiről), azt hiszem, most csak az érzéseimre összpontosítanék – arra, hogy hogyan akarom érezni magam 2020-ban.

Én nagyon sokszor fekszem le úgy este, hogy boldog vagyok: elégedett vagyok azzal, amim van, és izgatott vagyok a dolgok miatt, amiket csinálok. Az, hogy vállalkozó lettem, ezt az érzést csak még jobban kikerekítette. Lehet egyébként, hogy ezért nem tudok azonosulni ezekkel a tervezőkkel, amiket mostanában láttam, mert ezek mintha mind válságtervezések lennének – ha boldogtalan vagy, tervezd meg, hogyan lehetsz boldog.
Nálam meg inkább most az a kérdés, hogy ha boldog vagy, hova koncentráld ezeket a boldog energiáidat.

Illusztráció: Freshh Connection

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.