Miért fontos egy könyvklub?

Sok-sok évvel ezelőtt olvastam az Angry Housewives Eating Bon Bons című könyvet, azóta szeretnék könyvklubot. (A történet 4 nőről szól, és ha jól emlékszem, egyikük férje hivatkozik így a havi találkozóikra: feleségek összejönnek, édességet majszolnak és könyvekről vitáznak.)

Gimis koromban sokan olvastunk, és mindig lehetett valakivel könyvekről beszélgetni; mostanában ez ritkaságnak számít. (Nekem is volt 1-2 egészen spártai évem, amikor rettenetesen hiányzott az olvasás, de most szerencsére megint mindig van könyvem.) És ráadásul annyi jó könyv van…!

Szóval, régóta fontolgattam a könyvklubot, s tavaly év végén ki is tűztem az első találkozó időpontját. Az én ötletem az volt, hogy ne egy-egy könyv köré szerveződjenek a beszélgetések, hanem témák legyenek, amelyhez ki-ki hozzáfűzheti a saját könyvélményét. Vasárnap volt a második találkozónk; úgy tűnik, jól működik ez a szerkezet is.

Az az igazság, hogy az első könyvklub estéjén egy kicsit meg voltam hatódva. Az ismerőseim között hirdettem az időpontot, és akik végül eljöttek, kvázi azért jöttek el, mert én hívtam őket. De az igazán különleges az volt, ahogy egy asztalhoz ültek, és elkezdtek könyvekről beszélgetni. Az első percekben még csak annyi közös volt bennük, hogy mindannyian ismertek engem, és szerettek olvasni. Másfél órával később már volt egy együtt megélt – és ami azt illeti, egészen bensőséges – élményük. Például tudták egymásról, hogy ki szeret kádban olvasni, és ki nem.

Számomra ez a könyvklub nagyon sok dolog miatt értékes. Végre megint tudok könyvekről beszélgetni, persze ez a legfontosabb, de szeretem azt is, ahogyan jobb hellyé tesszük a helyet, ahol élünk, ezzel a mini-rendezvénnyel. Mindig mondom, hogy egy várost a lakói tesznek olyanná, amilyen. Az, ahogyan egymással viselkedünk – a postán sorbanállva, autót vezetve, vagy éppen egy ingyenes filmvetítésen.

Utóbbival kapcsolatban a mai napig fájó emlékem, amikor néhány sorral mögöttem valaki még a film előtti bemutatók alatt köhögőrohamot kapott. Míg talált egy cukrot, és megnyugodtak a hörgői, lement vagy két bemutató, viszont a film kezdetére elmúlt a köhögése. Teljesen felesleges volt az előttem néhány sorral ülő hölgynek jó hangosan megjegyeznie, hogy “az ilyen mért nem marad otthon?”.
Ez nem igazán kapcsolódik a könyvklubhoz, sokkal inkább azért jutott eszembe, mert elképesztően apró dolgokkal tehetjük kellemessé vagy kellemetlenné az együttélésünket.

A lényeg pedig az, hogy az apró jó dolgokat, ha már eszünkbe jutnak, valósítsuk is meg.

Egy könyvklubot megszervezni havi nettó 2,5 órámba kerül, ebből 1,5 óra a részvétel, a maradék egy óra pedig kuncogós levelezgetés-posztolgatás arról, hogy ki jön, mit vesz fel, és mi lesz a téma. Ó, azt elfelejtettem, tegyük még hozzá azt az 1 órát, amikor a könyvklub után a tesómmal elvisszük Ella kutyát sétálni, és megbeszéljük, ami még bennünk maradt 🙂

Az egyik barátom mondta a könyvklubbal kapcsolatban, hogy nem először csodálkozik már el az ötleteimen “(jó értelemben)”, és tudom, hogy sokan extra magabiztosnak gondolnak, amiért “megyek és megcsinálok dolgokat”. Pedig nem erről van szó. Sokkal inkább arról, hogy amióta egyszer megtapasztaltam, milyen, amikor egy ötletem megvalósul, azóta nagyjából azon töröm csak a fejem, hogy hogyan valósítsam meg a többit.

Könyvklubbal egyébként kifejezetten jó kezdeni: nem kell hozzá se büdzsé, se óriási hirdetési kampány, se semmi: csak egy hely, egy időpont, és egy maréknyi olvasó ember. Viszont egy ilyen apró ötlet valóra váltása is megadja azt az élményt, ami a nagyobb, komolyabb ötletekhez szükséges. Azt a “tudok tenni”, “alakíthatom a világom” és “ráadásul még tettestársaim is lesznek mindig” élményt, ami a fenntartható társadalmakhoz nagyon kell. Nagyon.

Illusztráció: Priscilla Du Preez

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.