Az önbizalom paradoxona – lehetek-e valaha magabiztos, amíg tudatosan kell foglalkoznom vele?
Kategória: boldogság
Magánvélemény
Azt hiszem, ezt mindnekinek magának kell most kitapasztalnia. Valószínűleg mindannyiunk története más, és ezért máshogy éljük meg ezt a különös, furcsa tavaszt. Én a magam részéről jól vagyok. (Rendben van, ha erről beszélek?) Az első néhány napban megijedtem, de elég hamar rájöttem, hogy egyáltalán nincs jelentősége annak, hogy én lehetőség szerint nem szeretnék hónapokra egy…
Miért fontos egy könyvklub?
Sok-sok évvel ezelőtt olvastam az Angry Housewives Eating Bon Bons című könyvet, azóta szeretnék könyvklubot. (A történet 4 nőről szól, és ha jól emlékszem, egyikük férje hivatkozik így a havi találkozóikra: feleségek összejönnek, édességet majszolnak és könyvekről vitáznak.) Gimis koromban sokan olvastunk, és mindig lehetett valakivel könyvekről beszélgetni; mostanában ez ritkaságnak számít. (Nekem is volt…
Évtervezés – csak, ha jólesik
Év végén volt egy olyan különös érzésem, hogy bárhová nézek, évtervezőket látok. Évtervező videók, évtervező workshopok, összefoglaló és célkitűző posztok. Ami engem illet, szerintem nagyon fontos, hogy legyenek céljaink, és az is fontos, hogy tisztázzuk magunkban, mikor és mit kell tennünk azért, hogy elérjük őket. Fontos, hogy pontosan megfogalmazott, mérhető céljaink legyenek, hogy egészen biztosan…
Fenntartható kommunikáció, avagy az új biznisz
Remélem, hogy az jó ómen, ha egy évekkel korábbi ötletemet még mindig nagyon klassznak tartom. Még főiskolás voltam, amikor elkezdtem azon gondolkodni, hogy a legtöbb cégnek totál szervezetlen a CSR tevékenysége, s ráadásul mintha csak a nagyvállalatok foglalkoznának társadalmi felelősségvállalással, pedig ez egyáltalán nem függ a mérettől. Most úgy látom, hogy a fogyasztók egyre inkább…
Business dolgok
Nem vagyok benne biztos, hogyan történt, de két hete egyszer csak azon kaptam magam, hogy most van itt az ideje megvalósítanom azt az ötletet, ami még főiskolásként kezdett el mocorogni bennem. Különösen alakult a nyár. Nem volt könnyű, mert újra kellett terveznem néhány dolgot. Közel egy év után úgy éreztem, hogy szövegíróként nem ott tartok,…
Egy kis update – hol tartok a fenntarthatóságban
Nagyon hiszek abban, hogy életmódot váltani nem egyik napról a másikra kell, hanem egymás után “kicserélve” a régi szokásokat. Az évek során folyamatosan tértem át a környezetbarát tisztítószerekre (folyékonyszappantól az öblítőn át a takarítószerekig), majd az újrahasznosított mosogatószivacsra. Néhány hete már szemezek a luffaszivaccsal és a kókuszhéjjal – állítólag ezekkel nagyon klasszul lehet mosogatni, és…
Január és február
Egyszer egy kedves ismerősöm azt mondta, hogy amikor úgy érzed, hogy minden oké az életedben, és jön pár rázós esemény – na az a vizsga. Néhány hét múlva már egy éve lesz, hogy napi rendszerességgel meditálni kezdtem. Nagyon érdekes vissza-visszanézni, hogy az elmúlt időszakban milyen jellegű problémáim voltak és hogyan éltem meg őket. Nekem nagyon…
December
Múlt héten ilyenkor azt éreztem, hogy végtelenül elfáradtam. És egy kicsit sajnáltam is magam miatta. Aztán egyszercsak beugrott, hogy dolgozhatnék annyit a főállásomban, amennyi pénzt kapok érte – de valójában szeretem azt a munkát, és nagyon hiszek ebben a pályázatban. Felelősnek érzem magam a kollégáimért, s nagyon erős bennem a csapatszellem – nem tudom abbahagyni…
November // Money on my mind
Jégtáblák a körforgalomban. Mire odaérek, már híre-hamva sincs annak a busznak vagy teherautónak, amelyikről lecsúsztak; szeretem a télnek ezeket az apró kis jeleit. Két napja elővettem a téli pufikabátomat – nem igazán elegáns, de tartósan 4 fok alatti hőmérsékletnél csak abban tudok kutyát sétáltatni. Ella kutya egyelőre nem panaszkodik, de a félórás andalgásainkat 20 perces…
200+ nap
Azt mondják, a szokáskövető alkalmazások abszolút a bennünk szunnyadó versenyszellemre építenek. Mert ha azt látjuk, hogy már öt egymást követő napon bevettük a multivitaminunkat, akkor a hatodik napon is oda fogunk rá figyelni, mert különben megint nulláról kezdhetjük… És valójában semmi másról nem szól ez a dolog, mint hogy önmagunkkal versenyzünk, úgy értem, jó esetben…
Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka
Rushdie számos aktuálpolitikai és popkulturális utalással gondoskodik róla, hogy egy pillanatig se felejtsük el, hogy a XXI. században vagyunk, a Földön, s olvasóként már-már el is hihetjük, hogy a rémes dolgok, amelyeket magunkkal, egymással, és a bolygóval tettünk, valójában tomboló dzsinnek műve.
