A sikerről

Nagyon ritkán olvasok non-fictiont. Sőt, hirtelen nem is tudnék mondani a tankönyveimen kívül olyan szakkönyvet, amit elolvastam. Voltak próbálkozásaim, de nagyjából az első 10-20 oldal után rendre elfogy a lendületem. A képlet – Barabási Albert-László könyve – viszont marhajó. Kölcsönkaptam egy barátomtól, aki a könyvjelzője – evőpálcika papírja – alapján a 80. oldalig jutott vele,…

Október

Azt mondja az egyik barátom, hogy én mindig októberben mondok fel, és ez így nem pontos, volt már, hogy nyáron mondtam fel, csak októberig maradtam, és volt, hogy október elsején már az új helyemen kezdtem. Lehet, hogy van valami az őszben; ez a kedvenc évszakom, és lehet, hogy ilyenkor érzékenyebb vagyok, és egyszerűen zsigerből hozok…

Fenntartható kommunikáció, avagy az új biznisz

Remélem, hogy az jó ómen, ha egy évekkel korábbi ötletemet még mindig nagyon klassznak tartom. Még főiskolás voltam, amikor elkezdtem azon gondolkodni, hogy a legtöbb cégnek totál szervezetlen a CSR tevékenysége, s ráadásul mintha csak a nagyvállalatok foglalkoznának társadalmi felelősségvállalással, pedig ez egyáltalán nem függ a mérettől. Most úgy látom, hogy a fogyasztók egyre inkább…

Business dolgok

Nem vagyok benne biztos, hogyan történt, de két hete egyszer csak azon kaptam magam, hogy most van itt az ideje megvalósítanom azt az ötletet, ami még főiskolásként kezdett el mocorogni bennem. Különösen alakult a nyár. Nem volt könnyű, mert újra kellett terveznem néhány dolgot. Közel egy év után úgy éreztem, hogy szövegíróként nem ott tartok,…

Nemtörődömség

Az egyik éjjel, már villányoltás után, finom kis motoszkálást-percegést hallottam. Aztán nagy csattanást. Általában nincs problémám azzal, ha bejön egy-egy rovar, legtöbbjük kitalál. Aki meg nem, annak segítek. Felkapcsoltam a villanyt, és egy kicsi, hatlábú, fekete bogarat láttam beszaladni a radiátor alá (a sötétbe). Volt benne valami, ami miatt nem akarózott egyszerűen csak visszabújni az…

Egy kis update – hol tartok a fenntarthatóságban

Nagyon hiszek abban, hogy életmódot váltani nem egyik napról a másikra kell, hanem egymás után “kicserélve” a régi szokásokat. Az évek során folyamatosan tértem át a környezetbarát tisztítószerekre (folyékonyszappantól az öblítőn át a takarítószerekig), majd az újrahasznosított mosogatószivacsra. Néhány hete már szemezek a luffaszivaccsal és a kókuszhéjjal – állítólag ezekkel nagyon klasszul lehet mosogatni, és…

Január és február

Egyszer egy kedves ismerősöm azt mondta, hogy amikor úgy érzed, hogy minden oké az életedben, és jön pár rázós esemény – na az a vizsga. Néhány hét múlva már egy éve lesz, hogy napi rendszerességgel meditálni kezdtem. Nagyon érdekes vissza-visszanézni, hogy az elmúlt időszakban milyen jellegű problémáim voltak és hogyan éltem meg őket. Nekem nagyon…

Skandináv filmnapok

A filmekkel hasonlóan vagyok, mint a könyvekkel, nagyon sok mindent megnéztem “miért ne” alapon, de abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogyan kötöttem ki végül a tatabányai évindító skandináv filmnapokon. Valahogy belecsöppentem.Ráadásul az első film egy – végtelenül cuki – svéd gasztroromantikus film volt. Amit kár lett volna kihagyni – csak fogalmam sincs, milyen indíttatásból néztem…

December

Múlt héten ilyenkor azt éreztem, hogy végtelenül elfáradtam. És egy kicsit sajnáltam is magam miatta. Aztán egyszercsak beugrott, hogy dolgozhatnék annyit a főállásomban, amennyi pénzt kapok érte – de valójában szeretem azt a munkát, és nagyon hiszek ebben a pályázatban. Felelősnek érzem magam a kollégáimért, s nagyon erős bennem a csapatszellem – nem tudom abbahagyni…

November // Money on my mind

Jégtáblák a körforgalomban. Mire odaérek, már híre-hamva sincs annak a busznak vagy teherautónak, amelyikről lecsúsztak; szeretem a télnek ezeket az apró kis jeleit. Két napja elővettem a téli pufikabátomat – nem igazán elegáns, de tartósan 4 fok alatti hőmérsékletnél csak abban tudok kutyát sétáltatni. Ella kutya egyelőre nem panaszkodik, de a félórás andalgásainkat 20 perces…

A kutya éve

Még nincs vége az évnek, de egészen biztos, hogy számomra 2018 a konfrontációk éve. Az az év, amikor vettem egy nagy levegőt, és beleálltam a problémákba. Úgy értem, azokba, amelyeknél azért lett volna lehetőségem oldalra is lépni. Aztán az utóbbi 1-2 hónapban már odáig fajult a dolog, hogy ha azon kapom magam, hogy valamit “nem…

200+ nap

Azt mondják, a szokáskövető alkalmazások abszolút a bennünk szunnyadó versenyszellemre építenek. Mert ha azt látjuk, hogy már öt egymást követő napon bevettük a multivitaminunkat, akkor a hatodik napon is oda fogunk rá figyelni, mert különben megint nulláról kezdhetjük… És valójában semmi másról nem szól ez a dolog, mint hogy önmagunkkal versenyzünk, úgy értem, jó esetben…